Magamról

Saját fotó
Székelyudvarhely, Hargita Megye, Romania
Nyugdíjas vagyok közel tíz éve, a feleségem is nyugdíjas, egy lányunk van, rég kirepült a családi fészekből, éli a maga életét. Szeretem a természetet, szeretek barangóli, a közeli erdőkben, mezőkön, az év minden szakában. Gyógynövényt, vadgyümölcsöt gyűjtök, gombázgatok, mikor minek az ideje. Ezek persze többnyire ürügyök csupán a lényeg a barangolás, a séta, a mozgás. Néha egy-egy fotót is készítek, persze csak a magam kedvtelésére... Szeretek olvasni, verset, zenét hallgatni, tévézek is rendszeresen de nagyon megválogatom, mit nézek meg. Még aktív koromban rá voltam utalva a számítógép használatra és internetezésre amiről sajnos/hál'isten, máig nem tudtam leszokni, így aztán rendszeresen szörfözök a neten, igyekszem persze mértéktartó lenni ebben is. Korom ellenére nyitott vagyok minden új iránt, sőt igazából csak az új dolgok érdekelnek. Röviden talán ennyit magamról.

2008. július 12., szombat

Morfondirozások

Ma korán keltem, valami kellemetlent álmodtam, ami felébresztett és már nem akartam visszaaludni, így hát felkeltem, kimentem az első teraszra - csupa 13 C fok volt - de jól esett a reggel hűvössége. Leültem kicsit és gyönyörködtem a napkeltében, csak közvetett módon persze mert ilyenkor innen még nem látszik a nap, csak a fényözönbe ragyogó táj. Felhőtlen, tiszta, ragyogó az ég, ma biztosan nagy meleg lesz megint, pedig elkellene menni tea füvet gyűjteni, mert mindjárt lejár a szezonja, jónéhánynak kicsit már ideje is múlt, mint az apróbojtorján, a kotángkoró, cickafark, még lehet gyűjteni ugyan de a nyár elején jobb lett volna - a szurok fű csak most kezd virágozni, a tegnapelőtt a gombászatból hazafelé láttam az erdőszélén. Micsoda gondok..., tény, hogy kicsit elszomorodtam a tegnapelőtt, széttekintve a határon mielőtt bementem volna az erdőbe. Itt a gyümölcsösben, akár csak a túloldalon az egész erdő alján, már szinte mindenütt szürke a mező, néhol egy - egy folton zöldel csak a sarjú, ami azt jelenti, hogy... Ne siessünk, jön az magától is! A tegnapelőtt viszont megint gombászni voltam, egy esős nap után, kellemes hűvösben, rengeteg keserű és galambgomba volt, most már képet is készíthettem volna, ha a kütyüm nem viccel meg megint. Valószínű, egy lemerült elem kerülhetett agépbe, mert mikor fotózni akartam és tényleg lett volna mit, meg se mukkant, így most már valószínű, hogy "meg kell várjam a jövő nyarat" ezzel is mint a csipkerózsa virág fotózásával. Mit jelent az idéző jel ez esetben? Azt, hogy úgy veszem, hogy Úr, vagy a sors, meg ajándékoz még egy évvel, hogy elvégezhessem a munkám... Én ugyanis egy napnál előbbre, rég, hogy nem tervezek...

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum