Magamról

Saját fotó
Székelyudvarhely, Hargita Megye, Romania
Nyugdíjas vagyok közel tíz éve, a feleségem is nyugdíjas, egy lányunk van, rég kirepült a családi fészekből, éli a maga életét. Szeretem a természetet, szeretek barangóli, a közeli erdőkben, mezőkön, az év minden szakában. Gyógynövényt, vadgyümölcsöt gyűjtök, gombázgatok, mikor minek az ideje. Ezek persze többnyire ürügyök csupán a lényeg a barangolás, a séta, a mozgás. Néha egy-egy fotót is készítek, persze csak a magam kedvtelésére... Szeretek olvasni, verset, zenét hallgatni, tévézek is rendszeresen de nagyon megválogatom, mit nézek meg. Még aktív koromban rá voltam utalva a számítógép használatra és internetezésre amiről sajnos/hál'isten, máig nem tudtam leszokni, így aztán rendszeresen szörfözök a neten, igyekszem persze mértéktartó lenni ebben is. Korom ellenére nyitott vagyok minden új iránt, sőt igazából csak az új dolgok érdekelnek. Röviden talán ennyit magamról.

2008. július 19., szombat

A Budvár erdő



Hát így néz ki a budvárerdei "fő út", ez a városból kocsival is megközelíthető - azt hiszem a lejtő utcából - út amely a domb oldalán, majd a gerincén fut végig egészen a Budvárig, oda persze csak gyalogosan lehet feljutni, illetve átjutni, mert magasabbnak nemigen magasabb, csak átjárhatatlan járművel. Sokan járnak ki ide sétálni hétvégeken, kutyátsétáltatni hétközben is, hátránya, hogy lehetőséget ad ezeknek a terepjáró robogóknak is a randalirozásra. Aki biciklivel jön fel ide az még hagyján, mert sportol anélkül hogy zavarná az erdő csendjét, nem mint azok a szörnyetegek...Ha rajtam állna kitiltanám őket az erdőből, különbem is ott van nekik krossz versenypálya a szemközti oldalon a kerekerdő felől.
Egyébként a felvételen jól látszik a víztócsa, amiben hűsölök néha ha nagy a meleg, na nem fürdök mint a békák, de a karomat, arcomat, nyakamat le tudom öblíteni és az olykor nagyon jól esik...
Ja, szinte elfeledtem, hogy a tegnap átöltözés közben, alaposan rám ijesztettek az őzikéim. Épen vettem vissza, itt a fő úton, a rövid ujjú ingem - a szúnyogok miatt hosszú ujjú pólót kellett magamra vegyek - amikor valami furcsa repedtkürtszerű hang harsant közvetlen a közelemben, majd csörtető vágta kísérte. Akkor vettem észre, hogy az őzikéim pihenhettek a mellettem lévő sörűben, s jöttömre felriadtak, s az egyik közülük produkálta azt a furcsa, szokatlan hangot ami megriasztott. Szép nagyra nőttek, és gyarapodás is történt, mert most már hárman vannak.

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum