Magamról

Saját fotó
Székelyudvarhely, Hargita Megye, Romania
Nyugdíjas vagyok közel tíz éve, a feleségem is nyugdíjas, egy lányunk van, rég kirepült a családi fészekből, éli a maga életét. Szeretem a természetet, szeretek barangóli, a közeli erdőkben, mezőkön, az év minden szakában. Gyógynövényt, vadgyümölcsöt gyűjtök, gombázgatok, mikor minek az ideje. Ezek persze többnyire ürügyök csupán a lényeg a barangolás, a séta, a mozgás. Néha egy-egy fotót is készítek, persze csak a magam kedvtelésére... Szeretek olvasni, verset, zenét hallgatni, tévézek is rendszeresen de nagyon megválogatom, mit nézek meg. Még aktív koromban rá voltam utalva a számítógép használatra és internetezésre amiről sajnos/hál'isten, máig nem tudtam leszokni, így aztán rendszeresen szörfözök a neten, igyekszem persze mértéktartó lenni ebben is. Korom ellenére nyitott vagyok minden új iránt, sőt igazából csak az új dolgok érdekelnek. Röviden talán ennyit magamról.

2008. szeptember 21., vasárnap

Sárguló falevelek, őszi séták, gombaszedés (katt ide)



Az étrendünket gazdagító gombás ételek mindig is a konyhák remekművei közé tartoztak. Az erdei sétáink alkalmával begyűjtött vagy a piacok bejárata előtt vásárolt ellenőrizetlen gombákból készített fejedelmi lakomákból, ha nem vigyázunk, utolsó vacsora is lehet...


Még szeptember elején is olyan melegek voltak, hogy nem mertem elindulni gombászni. Aztán agyszerre megesőzött és lehűlt olyannyira, hogy most ezért, nem megyek. Illetve nem mentem eddig, mert ha holnap se esik akkor neki indulok. Ma nem esett, úgy hogy annyira felszáradt, gondolom, hogy holnap már elviselhető lesz a nedvesség. Az utolsó túrán még olyan száraz volt az erdő, hogy semmiféle gomba nem volt benne, kíváncsi vagyok az eső után jötte ki valamilyen, őszi fajta?
A fenti írással egyet értek, tényleg jobb félni mint megijedni, szakértő ugyan én se vagyok de régi gombász igen, sok-sok tapasztalattal és gyűjteni csak az összetéveszthetetlen ehető gombákat gyűjtöm. Ahogy már egy korábbi bejegyzésemben megemlítettem, hiába is hoznék haza a megszokottól eltérő gombát, az úgy is mind a kukában kötne ki, a kedves párom hajlíthatatlan... Én se vagyok érthetetlen, néha előfordul ugyan, hogy magam készítek meg valamilyen különleges gombát, de ilyenkor, szigorúan meghagyom, hogy ők - feleségem, leányom - meg se kóstolják...
Jó gombászást mindenkinek, nem tartom kizártnak, hogy van már lila pereszke, no meg a nagy őzlábgombának se járt le az ideje, hogy egyebekről ne is beszéljek.

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum