Magamról

Saját fotó
Székelyudvarhely, Hargita Megye, Romania
Nyugdíjas vagyok közel tíz éve, a feleségem is nyugdíjas, egy lányunk van, rég kirepült a családi fészekből, éli a maga életét. Szeretem a természetet, szeretek barangóli, a közeli erdőkben, mezőkön, az év minden szakában. Gyógynövényt, vadgyümölcsöt gyűjtök, gombázgatok, mikor minek az ideje. Ezek persze többnyire ürügyök csupán a lényeg a barangolás, a séta, a mozgás. Néha egy-egy fotót is készítek, persze csak a magam kedvtelésére... Szeretek olvasni, verset, zenét hallgatni, tévézek is rendszeresen de nagyon megválogatom, mit nézek meg. Még aktív koromban rá voltam utalva a számítógép használatra és internetezésre amiről sajnos/hál'isten, máig nem tudtam leszokni, így aztán rendszeresen szörfözök a neten, igyekszem persze mértéktartó lenni ebben is. Korom ellenére nyitott vagyok minden új iránt, sőt igazából csak az új dolgok érdekelnek. Röviden talán ennyit magamról.

2008. július 21., hétfő

Kánikula





Rég nem történt velem ilyesmi, a nagy meleg eltérített eredeti szándékomtól. Kifelé menet gyűjtögetni kezdtem, a katáng kórót, apróbojtorjánt, cickafark füvet, de ki szerettem volna menni a szurok fűhöz az erdő alá. Olyan hevesen sütött a nap, és abban az oldalban pont telibe talált, hogy egy idő után megfordultam és haza felé vettem az irányt. Árnyéktól árnyékig - "fától fáig" ahogy Kányádi mondaná - lopakodtam a gyümölcsösben hazafelé, aztán az utolsó útszakaszon, nem messze az otthonomtól, tényleg féltem, hogy bajom esik, olyan melegen tűzött nap. Szerencse, hogy nem voltam fáradt, s szedtem a lábaimat szaporán, már amennyire tőlem tellett... Szerencsésen haza értem, szinte egy időben a feleségemmel, ő a a bevásárlásból érkezett, de még jobban ájuldozott a melegtől mint én. Megnéztem a hőmérőt a teraszon és csak 28 C fok volt. Igen, csak a napon volt olyan kibírhatatlan meleg, a parkon át jövet kellemes langy meleg volt csupán, emlékeztem vissza.

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum