A mai túra...

Az a helyzet, hogy a tavaly is elkéstem a fotózással, az idén is szinte, a jövő évet, nyarat meg ki tudja megérem-e? Az én koromban az ember már minden lehetőséggel számol, tehát: vagy igen vagy nem. De elégedett vagyok azzal ami sikerült, mert ma akkora utat megtettem megint, és nem is akármilyent, hogy én magam csodálkozom a teljesítményemen. Reggel 5-kor keltem, hat órakor már indultan is, a feleségem észre se vette, hogy eltűntem. Két és fél óra alatt kint voltam a helyszínen, a fotózás egy félórába ha belekerült, sittem a szúnyogok miatt is, és már is igyekeztem hazafelé, de az erdőn át, ahol egy adott pillanatban nem tudtam hogy hol járok, pedig sokat barangoltam évekkel korábban arrafelé. Nem volt vészes mert a várost tudtam, hogy melyik oldalon van aztán az első erdei útba beleálltam és jövögettem lefelé. Ez egy kicsit hosszúnak tűnt mivel nem tudtam pontosan beazonosítani hogy hol járok, de aztán nagy meglepetésemre egy óra múlva ott kötöttem ki ahol legkevésbé számítottam, a kerekerdei "főuton". Az erdő szél már közel volt, s onnan már nyugodtan sétáltam haza felé, sajnálva, hogy a gépembe nem hagytam egy patront se pedig lett volna mit fotózni és itt a szúnyogok se csíptek. Ezen a tavaszon egy kicsit lépés hátrányba kerültem az esőzések miatt. Kifelé menet találtam az ösvényen egy bimbós pöfeteget, tehát ahol lennie kell ott biztosan van több is, szegfű gombát se szedtem még az idén, mert síkos, sáros útban oda se jutok el, nem merek kockáztatni... Ugyancsak kifelé láttam, hogy virágzik már a kakukkfű, vagyis a vadcsombór, most itt az út mellett látom, hogy maholnap a bodza is virágzik és a vadrózsa is, illetve a hecsedli ahogy itt mifelénk nevezik még, ez csak a pompája miatt érdekes, egyelőre...Az akácokat már lefotóztam a tegnap a piacon, de lehet hogy ide a városhoz közeli dombra még kijövök, holnap, holnapután, ezek fiatal akácok és gyönyörűek, kár volna kihagyni. Úgy teszek, mintha ezzel megtudnám állíttani az elmulást, azzal, hogy lefotózom, megörökítem. Megörökítés? Ilyen nincs is hisz ezek digitális fotók, de ha papíron, materializálódna a kép akkor se maradna örökké fenn, mint ahogy semmi nem marad fenn örökké.