Magamról

Saját fotó
Székelyudvarhely, Hargita Megye, Romania
Nyugdíjas vagyok közel tíz éve, a feleségem is nyugdíjas, egy lányunk van, rég kirepült a családi fészekből, éli a maga életét. Szeretem a természetet, szeretek barangóli, a közeli erdőkben, mezőkön, az év minden szakában. Gyógynövényt, vadgyümölcsöt gyűjtök, gombázgatok, mikor minek az ideje. Ezek persze többnyire ürügyök csupán a lényeg a barangolás, a séta, a mozgás. Néha egy-egy fotót is készítek, persze csak a magam kedvtelésére... Szeretek olvasni, verset, zenét hallgatni, tévézek is rendszeresen de nagyon megválogatom, mit nézek meg. Még aktív koromban rá voltam utalva a számítógép használatra és internetezésre amiről sajnos/hál'isten, máig nem tudtam leszokni, így aztán rendszeresen szörfözök a neten, igyekszem persze mértéktartó lenni ebben is. Korom ellenére nyitott vagyok minden új iránt, sőt igazából csak az új dolgok érdekelnek. Röviden talán ennyit magamról.

2008. április 21., hétfő

Pontosítás


A profilomban az Iparág után "Múzeumok és könyvtárak" szócikkek állnak, úgy érzem tisztáznom kell: nem múzeologus hanem könyvtáros voltam és nem is kevés ideig, hanem kereken 20 évig éspedig a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. Az első tíz év még az "aranykorból" való, még gondolni se gondolok szívesen rá, nem hogy beszéljek róla. A második tíz év már a fordulat utáni viharos korszak első tíz éve volt, ráadásul ekkor léptem elő könyvtárosból intézmény vezetővé. Nem csak hogy a régi szabályok érvénytelené váltak de minden tapasztalat híjával vágtam bele, hisz addig teljesen más világban éltem és éltünk mindnyájan, tehát egyszerre kellett megtanulni az új "játék szabályokat", kitaposni új utakat a gyakorlatban, mert élni is kellett ám, és nem csak nekem és a családomnak, de az intézménynek is, na egyszóval: "nem volt könnyű elvtársak". A pontosítás volt a célom, az megtörtént, talán idővel visszatérek még erre a témára, addig is álljon itt az intézmény fotója: lásd fent.

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum